Találtam egy muzeális tételt , mit tegyek?
,,Otthon a mama padlásán volt becsomagolva selyempapírba egy 1993as aszú,megveszitek? Sokat ér? ” Minden héten találkozunk ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel. Az esetek többségében viszont azzal kell szembesítenünk a kedves kincskeresőt, hogy valójában egy eszmei értékkel bíró üveg italt talált, minek fogyaszthatósága már megkérdőjelezhető. Amennyiben a bor az első napoktól kezdve nem megfelelő körülmények között volt tárolva, allandóan figyelve a dugó állapotára, úgy nagy a rizikófaktora annak, hogy a bor már elvesztette fogyaszthatósági értékét. Amikor a nagymama a padláson vagy a szekrény tetején tartja két évtizedig a bort, akkor bizony a dugó szörnyen kiszárad, akár szét is mállik, az állandó és nagy hőmérséklettől pedig egyszerűen megromlik . Gondoljunk bele, hogy nyáron a szobában 30 foknál is magasabb hőmérséklet is lehet , a bornak pedig pincehőmérséklet az ideális. Sokszor látjuk az öreg borokon, hogy az ” szétesett ” felbontás nélkül erős fény felé tartva a palackot láthatjuk, hogy nem egyenletes színű és árnyalatú a palackban található ital.
Amikor a bor fogyaszthatóságáról van szó, akkor a legjobb mindig a “csúcson” elfogyasztani a bort. Ezután a bor minősége, koncentráltsága romlik. Ez nem azt jelenti , hogy a csúcs után fogyaszthatatlanná válik , csupán a kóstolásnál érezhetjük hogy fél éve talán szebb volt a bor. Egy Vili Papa Cuvée esetében a csúcsot valahol 12-14.év körül éri el, az aromák és ízek akkor a legkoncentráltabbak, de úgy gondoljuk, hogy a Vili Papa Cuvée bizony 20 éves korában is szép élvezeti értéket biztosít. A pincészetnél néhány évente minden muzeális tételt ellenőrzünk, miképp minősége garantált e még .
Év elején egy 1999-es Vili Papa cuvée és egy 2000-es Tekenőháti Merlotra került a sor, bátran kijelenthetem hogy mind a 2 tétel a mai napig ugyan azt a testet és karaktert tükrözi mind ízben mind színben egy 20 éves tétel mint amit egy 2009-es tétel .
A további részekben azzal fogunk foglalkozni , hogy hogyan választjuk ki a muzeálisnak tartott borokat , és milyen tételeink vannak most. Mindig is nagyon fontosnak találtuk hogy rendelkezzünk muzeális értékű évjáratokkal akár egy fajta borból több muzeális és futó tételünk is legyen egyszerre , mivel erre teljesen tökéletes adottságokkal rendelkezünk ezért igyekszünk is ennek az elgondolásunknak eleget tenni. Hogyan és mit kell tennünk , ha mi is hosszú időre szeretnénk elrakni számunkra ( is ) fontos és értékes borokat? Hogyha van egy tökéletes tételünk , hol tudjuk értékesíteni ? Végezetül hozunk néhány példát a nagyvilágban fellelt muzeális tételekről.
Pulay Polett