Vörösbor: a jó szívűek itala
Számos felmérés megerősítette a régi megfigyelést, hogy a mértékletes vörösborfogyasztás és az egészséges szív között összefüggés van. Ennek alapja az lehet, hogy a vörösbor sok antioxidáns hatású polifenol vegyületet tartalmaz, mert egész kékszőlőszemek hosszú ideig tartó erjesztésével és préselésével készítik. A héjból és a magból ily módon kioldódó polifenolok jóval magasabb koncentrációban vannak jelen a vörösborban, mint a fehérborban.
A növények a polifenolokat – például rezveratrol, katekinek, epikatekinek és proantocianidinok – a kórokozó gombák és baktériumok elleni védekezésként, illetve sérülés hatására termelik. Antioxidáns tulajdonságuknak köszönhetően csökkentik a kórokozók vagy sebzés által okozott oxidatív stresszt a növénysejtekben.
Az antioxidánsok, különösen az intenzíven kutatott rezveratrol, segíthetnek megelőzni a koszorúér–betegséget, amely szívrohamhoz vezethet. A vörösbor és az alacsonyabb szívrohamkockázat közötti összefüggés tudományosan még nem teljesen tisztázott. Szerepet játszhat az, hogy a vörösborban található antioxidánsok növelik a vér “jó” HDL-koleszterin szintjét, illetve csökkentik a “rossz” LDL-koleszterin molekulák oxidációját, ezáltal védve az érfalat a koleszterin-lerakódástól. Egyes kutatók azt találták, hogy a rezveratrol csökkenti a vérnyomást, a gyulladást, valamint a vérrögök kialakulását a vérlemezkék aggregálódásának megakadályozásával. Más vizsgálatok azonban nem mutattak ki ilyen hatásokat. További kutatások szükségesek a rezveratrol vérnyomásra, vérrögképződésre és gyulladásra gyakorolt hatásának igazolásához. Érdekes módon állatkísérletekben megfigyelték, hogy a tesztállatok rezveratrol hatására hosszabb ideig élnek. Azonban ezt a hatást csak olyan nagy mennyiségű rezveratrol adagolásával sikerült elérni, amennyit mi emberek napi több palack vörösbor fogyasztásával tudnánk bevinni. Ez pedig a nagy mennyiségű alkohol káros hatásai miatt nem lenne kedvező. A rezveratrol étrend-kiegészítők fogyasztását vizsgálva a kutatók nem találtak káros hatást, bár érdemes tudni, hogy e készítmények magas rezveratrol tartalmának nagy része nem tud felszívódni.
Vitathatatlan tény, hogy a mérsékelt borfogyasztók körében – ami nők esetében 150 ml, férfiak esetében 300 ml bort jelent naponta maximum – a szív- és érrendszeri betegségek ritkábban fordulnak elő, mint az alkoholt nem fogyasztók, a más alkoholos italokat vagy sok alkoholt fogyasztók körében. Azonban az Amerikai Kardiológusok Társaságának (American Heart Association) hivatalos álláspontja szerint ez nem feltétlenül ok-okozati összefüggés. Szocioökonómiai és általános egészségi tényezők is közrejátszhatnak a jelenségben. A mérsékelt borfogyasztók ugyanis jellemzően magasabb végzettségűek és jövedelműek, és akik vörösbort fogyasztanak, általában egészségesebb életmódot folytatnak, mint a többi alkoholfogyasztó. Továbbá egészségi állapotuk általában jobb az alkoholt egyáltalán nem fogyasztókénál is, akik gyakran valamilyen betegségük miatt épp orvosi javaslatra tartózkodnak az alkoholtól.
Összefoglalva, az Amerikai Kardiológusok Társaságának hivatalos ajánlása alapján annak, aki nem iszik alkoholt, nem érdemes egészségügyi megfontolásból elkezdenie vörösbort inni, hiszen a rezveratrol megtalálható többek közt az áfonyában, a földimogyoróban, a kakaóban és természetesen a kékszőlőben is. De ha egyébként is szívesen megiszik egy pohár finom vörösbort a vacsorához, azzal csak jót tehet a szíve egészségének!
A szerzőről: Dr. Dőry Magdaléna molekuláris biológus, klinikai kutatási munkatárs. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett PhD fokozatot biotechnológiából. Szakterülete a növények fejlődési folyamatait szabályozó, környezeti hatások által aktivált, sejten belüli molekuláris jelátviteli mechanizmusok vizsgálata.